|
24.
... 2010.09.07. 18:38
A délelőttöt Leoval töltöttem, délután pedig egyedül neki láttam ismét kertészkedni, hogy ne unatkozzam, ugyan is Leo üzletember, ezért rengeteget utazik, most is csak átutazóban volt itthon. Késő délután pedig fürdés és hajmosás után elindultam a holnapi bemutató helyszínére, ahol egészen hajnali kettőig a ruhákat igazgattuk és próbáltunk a már felállított színpadon.
Bill kicsit szomorúan lépett be a hotel szobájába, ahol bátya elterülve a kanapén kapcsolgatta a tévét.
- Na végre, átjöttem és nem voltál itt – kapcsolta ki azonnal a tévét Tom – veled mi történt?
- Találkoztam Char-ral – ült le mellé.
- És?
- Olyan más lett, teljesen megváltozott.
- Külsőleg?
- És belsőleg is, már nem az a nyílt mindig nevető lány, most már kész nő.
- Bill mi van veled?
- Másfél éve együtt van egy kigyúrt majommal.
- Komolyan? – döbbent meg.
- Leonak hívják.
- Ezek szerint találkoztál vele.
- A házához mentem, beszélgettünk és megjelent egy fekete köntösben.
- Uh, nem akarom tudni mit csináltak előtte – szorította ökölbe a kezét.
- Tudod, hogy becézi? Lotti, nem Char, Lotti.
- Lotti? – vonta fel a szemöldökét.
- Annyira más, annyira furcsa.
- Te most csalódtál benne?
- Egy kicsit, nem ugyan az, aki régen volt. Ez a férfi kábé harmincöt éves, szerintem hozzá nem ilyenek illenek.
- Ne szólj bele az életébe oké?
- De bele akarok – hisztérikusan.
- Beduglak a hidegvíz alá – förmedt rá – felnőtt nő, akinek saját élete van, ide jött, és ha neki ez kell, akkor éljen vele.
- Téged nem is idegesít? – nézett rá.
- Dehogynem idegesít, azzal a reménnyel jöttem ide, hogy találkozunk, és ismét kialakul valami, de most ezzel a bejelentéseddel minden reményem semmivé lett.
- Talán még sem – állt fel.
- Mit tervelsz?
- Mindent megteszek annak érdekében, hogy ő újra önmaga és a tiéd legyen – fogta magát és bevonult a szobájába.
- Ez begolyózott – nézett érdekesen öccse után, majd felállt és átsétált a saját szobájába.
Másnap reggel megállás nélkül dolgoztam, kábé fél órám volt pihenni aztán álltam vissza próbálni. Este a show előtt üdvözöltem Deant és Dant, akik szintén ellátogattak a bemutatóra, az aréna hamarosan megtelt a kijelölt helyeken, és én idegesen járkáltam fel-alá már kész frizurával és sminkkel, és a ruhára vártam.
Mikor az is rajtam volt felálltam a helyemre és vártam az időre, arra az időre mikor én következhettem, és ez hamarosan el is jött, ahogy a kifutóra léptem a rajongóim felsikítottak, a vakuk villogtak és a reflektor is rám irányult. Magabiztosan kemény arccal lépdeltem ki a kifutó végére majd ott illegettem magam és visszafordultam, ahogy eltakart a díszlet rohantam a következő ruháért, és ugyan ezt eljátszottam még kétszer. Majd a végén kifáradva fújtam ki magam az öltözőmben a vizem kortyolva.
- Hercegnőm – lépett be Chris egy hatalmas csokor vörös rózsával.
- Szia – álltam fel – hát ez kitől kaptam? – vettem ki a kis kártyát, miután letette az asztalra.
- Ki mástól, mint az uradtól – vigyorgott.
- Istenem, de édes – olvastam fel a kis cetlit – ment élőben a show?
- Hát persze.
- Akkor nézte – mosolyogva tekintettem ismét a kártyára.
- Hahó – kopogott be a nyitott ajtón Georg.
- Hello – mosolyodtam el – sziasztok – köszöntem mikor megláttam mind a négy srácot – de jó végre látni titeket – üdvözöltem őket két-két puszival és öleléssel, Billt pedig hosszabb ideig öleltem.
- Sajnálom – súgtam a fülébe.
- Én voltam a hülye – tolt el mosolyogva – nagyon jól néztél ki a kifutón.
- Bizony, durván megváltoztál – csatlakozott Georg is.
- Köszönöm szépen – mosolyogva – foglaljatok helyet – mutattam a kanapéra – kértek valamit?
- Négy Red Bull – adta meg a választ Bill.
- Hans – szóltam ki az ajtón – kérlek, hozz négy Red Bullt és még egy kis üveg ásványvizet, köszi – dobtam egy puszit majd becsukva az ajtót, helyet foglaltam a kanapé karfáján, Bill mellett.
- Na, meséljetek, mi történt veletek ez alatt a két év alatt.
- Hát én megismerkedtem egy kedves lánnyal – büszkélkedett Gustav.
- Igen ezt hallottam Billtől – karoltam át az illetőt – és ennek nagyon örülök, kívánom, hogy legyél vele nagyon boldog és remélem, meghívsz majd az esküvőre – kacsintottam vigyorogva.
- Oh, hol van az még? – nevetett fel.
- És veled mi a helyzet? – Georg.
- Élem kicsinek nem mondható életem, annyi meló van, hogy néha azt sem tudom hol áll a fejem, magánéletem is rendben van, bár párom a munkája miatt mindig utazik, így keveset vagyunk együtt.
- Mióta vagytok együtt? – Gustav.
- Másfél éve.
- Szereted? – tette fel a kérdést, és ezzel szólalt meg először Tom.
- Mindennél jobban – feleltem mosolyogva – úgy érzem megtaláltam az igazit, tökéletes pasi – áradoztam.
- Itt van a négy Red Bull és a víz – lépett be hatalmas testű Hans barátom.
- Köszönöm édesem – vettem el tőle az italokat majd a kiosztottam a fiúknak.
- Nincs mit, bármi kell, kint leszek – majd becsukva maga mögött az ajtót már el is ment.
- Nincs kedved ma velünk bulizni? – nézett fel rám Bill.
- Nem hiszem, hogy bírnám, egész nap csak egy fél órát pihentem.
- Csak gyere el, nem muszáj pörögni, és ha nagyon elfáradnál, hazakísérünk – Gustav.
- Hát, ha eljöttök velem haza, és meg várjátok, míg elkészülök.
- Rendben – bólogattak.
- Akkor menjünk is.
Haza érve a fiúkat kényelmesen elkényeztettem és utána felmentem készülni.
Gyorsan lezuhanyoztam, majd köntösben visszasétáltam a szobámba és a szekrényem elé állva válogatni kezdtem. Ajtó csapódásra lettem figyelmes és azonnal oda kaptam a fejem.
- Tom – ijedtem meg kicsit – ne ilyezgess.
- Bocsánat.
- Nem tudom, mit vegyek fel – mondtam nyafogva, majd megéreztem közvetlen közelségét és megfordultam, kár volt. Túl közel volt hozzám, túl közel, a testem azonnal reagált a közelségére, a szívem majd kiugrott a mellkasomból, levegőt pedig kapkodva vettem. Nem szólt semmit csak egy a kontyomból kilógó tincset a fülem mögé tűrt és lágy puszit nyomott a számra, mikor elhajolt azonnal kikerülve menekülni próbáltam, de ő megfogta a csuklóm és magához húzva erőteljesen csókolt meg. Próbáltam ellen állni, de nem ment, később megadva magam húztam magamhoz még közelebb és kulcsoltam át a nyakát. Szinte el is felejtettem a mézédes csókjait, a közelségét, a teste melegét, a finom bőrének tapintását, a gyönyörű barna szemeit és ívelt duzzadt ajkait.
- Tom ezt nem…
- Sh, kérlek, ne beszélj – tolt lassan az ágy felé majd végig döntött rajta.
- Ezt nem sza…
Ő pedig elhallgatatott egy újabb szenvedélyes és vad csókkal. Lassan a keze lecsúszott a köntösöm csomójáig és kibogozva széthúzta azt. Keze végig siklott a hasamon fel egészen a mellemig.
Vadul kényeztetett és csókolt, de nem tudtam ellenállni, tudtam, hogy ez most tényleg hatalmas nagy hiba, de nem tudtam ellent mondani a testemnek, a szívemnek.
Hiányzott a vele való szex, ő más, ő vad de egyben szenvedélyes ami nagyon jó. A csúcsot elérve mind a ketten felnyögtünk és ő a nyakamba fúrva a fejét kapkodta a levegőt. Én pedig dühösen döntöttem le magamról és vettem vissza a köntösöm.
- Menj el – szóltam oda dühösen.
- Charlotte, valamit el kell…
- Te is, mint Bill, ide jössz és elrontasz mindent! – kiáltottam rá – tűnj el a házamból! Nem akarlak látni többet, minek jöttél ide? – elcsuklott hangon – minek kellett újra találkoznunk, mi a rohadt francért feküdtem le veled!
- Talán mert…
- Fogd be a szád! Tűnj el vagy hívom a rendőrséget!
- Billnek igaza van… - kapta magára a ruháit – te már nem az a lány vagy, akivel megismerkedtünk, te már nem az a lány vagy, akibe bele szerettem – mondta ki, ami tőrként a szívembe fúródott, majd elviharzott.
Becsaptam a szobaajtóm és sírva csúsztam le rajta, mindent, mindent tökre tettek. Ismét elő törtek a régi emlékek és érzések, azok az érzések, amik elől idemenekültem. Megcsaltam Leot, és megbántottam Tomot.
Tom, bárcsak tudnád, mennyire szeretlek…
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
